A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?

Egy barátom, aki belülről ismeri a wikipédia viszonyait, nagyon lehangoló képet festett erről az állítólag szabad enciklopédiáról. Feltűnt ugyanis, hogy furcsa dolgok történnek a wikipédia lapjain (ezekből alább mutatok néhányat és elpanaszkodtam magamat. Na, erre az én barátom azzal válaszolt, hogy ne csodálkozzak, mert a magyarországi wikipédiát egy magyar- és tudományellenes klikk uralja. Számukra a wikipédia nem az ismeretek terjesztésére, hanem valami másra való.

Van olyan is közöttük, aki megél a wikipédia szerkesztéséből, mert a wikipédia nyújtotta reklámot könnyen aprópénzre tudja váltani. Másoknak  az előmenetelét segíti a wikipédia szerkesztése, akár az egyetemen, akár a hivatali ranglétrán szeretne előre lépni. Ha mondjuk egy professzor úr halk óhaja gyorsan teljesül a wikipédia világában az ott szerkesztő diákoknak hála, akkor nem lehet elbukni a professzor úr vizsgáin, sőt állást is lehet kapni azon a munkahelyen, ahol a professzor úr vagy a barátai magas beosztást töltenek be. 


Furcsa dolgok: áltudományos születési dátum(?) és érdektelen hun kori rovásemlék(?)


1. ábra. Egy kérdés a wikipedia kocsmafalán, amelyre soha, senki sem fog érdemi választ adni (sőt azonnal törlik), pedig a Kocsmafal állítólag a vitás kérdések megbeszélésére lenne kitalálva


A furcsa dolgok sora még hosszan folytatható lenne, de erre a wikipédiára a jelek szerint nem érdemes sok érvet pazarolni, mert lepereg róluk minden tisztességes ellenvetés, átlépnek a wikipédia szabályai felett is.

Például a tudományos vita elől azzal az ürüggyel térnek ki, hogy a wikipédia nem a tudományos viták helye - amiben igazuk is van, de akkor miért vállalkoznak olyan tudományos teljesítmények jelzőosztogatással való "értékelésére", amelyhez a saját bevallásuk szerint sem értenek? Az álneveik védelmében kiélik a magyar kultúrával szemben érzett zsigeri gyűlöletüket és szervezetten teljesítik a finnugrista elvbarátaik által javasolt pusztítást. Ez a kultúraellenes eljárás a könyvégetéssel és a cenzúrával egyenértékű, vagy még annál is alantasabb.

Mégis, ez eddig még legyintéssel elintézhető is lehetne, hiszen az interneten minden ostobaságnak, sőt - sajnos - az aljas indulatoknak is akad hely. Sajnáljuk persze, hogy ez a "szabad enciklopédia" megbukott a megmérettetésen, de túl kell lépnünk rajta. Legyen felelős ezért az erkölcsi és szakmai bukásért a wikipedia szerkesztőinek közössége, amelyik eltűri, vagy támogatja az ostobaság és aljasság szervezett rémuralmát ebben a közösségben. Tettünk egy virtuális fekete pontot a nevük mellé és ezt megjegyezzük arra az esetre is, ha a wikipédia fenntartásához a szokásuk szerint újra és újra tarhálásba kezdenének. Nem fogok adni egy petákot sem és ugyanezt javaslom minden kultúrát féltő becsületes embernek is. Ez persze nem fogja megakadályozni ezeket a szerkesztőket a magyar kultúra eredményeit ismertető további szócikkek tönkretételében és törlésében.

A budapesti hun jelvény szócikkének nyom nélküli kitörlése után további szócikkek törlésével folytatták a pusztítást, például a Szent Korona mervi születéséről szóló cikk is eltűnt már (2. ábra). Annak ellenére, hogy ez az egyetlen eredeztetési elmélet, amelyik hiteles forrásokon, történetírói feljegyzéseken alapszik. Ezeknek a múzeumból irányított szerkesztőknek azonban nem az a fontos, hogy a magyar kultúra legfontosabb emlékeinek története tisztázódjon, mert azzal nyilvánvalóvá válna a magyar-hun azonosság.

És a törlési folyamat még nem ért véget, mert - a jelek szerint - nem maradhat fenn olyan wikipedia-szócikk, amelyik fényt vethet az akadémikus áltudomány hibáira és bűneire. Ezen a "szabad enciklopédián" nem szabad felhasználni azokat a forrásokat, amelyek cáfolják a finnugrista agyszüleményeket és tudományos igénnyel mutatják be a hun-magyar őstörténetet.



2. ábra. A wikipédián működő akadémikus kivégzőosztag a fenti rövid eljárással intézte el a Szent Korona születését megvilágító felismerést, amely azonban továbbra is olvasható például a Magyarság jelképei c. kötetben és a neten is 


Azt azonban aligha intézhetjük el ennyivel, hogy a wikipédia pusztító szerkesztőit a magyar kultúra elleni támadásukban a jelek (a wikipédia-szerkesztők állítása) szerint a Magyar Nemzeti Múzeumból látják el hazug munícióval - mert a múzeumnak elvileg nem ez lenne a feladata, nem erre szánjuk az őket eltartó közpénzt és nem ez szerepel az alapító okiratukban sem.



3. ábra. A budapesti hun jelvény szócikkének utolsó (törlés utáni) bejegyzése, amit az illetékes szerkesztő azonnal ki is törölt, nehogy nyoma maradjon az inkorrekt eljárásuknak



4. ábra. Tomka Gábor főigazgató-helyettes úr fejléces papíron, pecséttel hitelesítve ismeri el, hogy ez a lelet egy fontos emlék, de ez nem hatotta meg a szócikk törlésére szövetkezett szerkesztőket 


A wikipédia szerkesztői számára nem az volt az érdekes, hogy a budapesti hun jelvény a magyar kultúra fontos emléke és így azt a saját szabályaik szerint is be kell, be lehet mutatni. Ők a törlést akarták végrehajtani tűzzel és vassal, ezért a saját ürügyükkel ellentétes dokumentum nem számított nekik. Előzőleg ugyanis - a wikipédián olvashatók szerint - ők már megegyezhettek a múzeummal, vagy a múzeum valamelyik munkatársával(?) a budapesti hun jelvény szócikkének értéktelenségében, ami aztán a törlés hazug ürügyeként működött. 



5. ábra. A wikipédia Vince nevű szerkesztője adatigényléssel fordult a múzeumhoz és így ismerteti a kapott választ


A Vince nevű wikipédia-szerkesztő az állítólagos múzeumi levél alapján szépen összefoglalja, hogy mi a baja a szócikkel és miért is kell azt törölni. "Természetesen" minden állítása valótlan, amit alább - létező források alapján - tételesen cáfolok. 


6. ábra. Doncsecz bejelenti a budapesti hun jelvény törlési eljárásának elindítását, Vince pedig álságosan mosakszik, mintha komolyan lehetne venni a források közzétételére vonatkozó biztatását - miközben rég eldöntött tény volt a szócikk törlése, ezért a forrásokat kitörölték, vagy nem vették figyelembe


- "A leletet hun cikáda fibulának határozták meg, melyet forrás alapján a múzeumi szakértő egyértelműen cáfolt"  - állítja Vince.

Ezzel szemben a letéti szerződésben a múzeum főigazgatójának aláírásával és pecsétjével mégis csak szerepel, hogy ez egy hun cikáda fibula. A letéti szerződés meghatározása persze téves, mert a tárgy nem cikáda és nem fibula, a szócikk állítása mégis igaz, mert az egykori meghatározás valóban ez volt. Ebből következően, vagy a szerkesztő nem volt képes helyesen előadni a múzeumi szakértő álláspontját, vagy a szakértő nem írt igazat. Ez a szerkesztői vádpont azért is butaság, mert hiszen a szócikk címében is "hun jelvény" szerepel, vagyis a szócikknek nem hibája az, amit felrónak neki. A múzeum talán a saját tévedését próbálja a letevő nyakába varrni, vagy a szakértőnek fogalma sem volt arról amiről szakértett?  Egy biztos: ez a vádpont nincs alátámasztva, a szócikk állítása azonban bizonyított.

7. ábra. A csömöri hun cikádafibula (balra) és a budapesti hun jelvény (jobbra), annyira hasonlóak, hogy megbocsátható a felületes régészeknek az összetévesztésük - a hibát azonban régészek követték el


Ami pedig a lelet hun kori voltát (a korszakba sorolását) illeti, azt még nem tekinthetjük lezártnak. A múzeumban hivatkozott Hun vót, hun nem vót ... című Tomka Gábor cikk ugyanis ezt a kérdést nem oldotta meg. Hivatkozik ugyan egy Pálóczi Horváth cikkre, de abban a hun jelvény megemlítve sincs, azaz nem támaszthatja alá a Tomka Gábor általi 15. századi időmeghatározást. Vagy a wikipédiát tájékoztató állítólagos múzeumi szakértő volt felületes és nem mondott igazat, vagy a szerkesztő úr. Esetleg mindkettő? Ez a Pálóczi Horváth féle cikk csupán a visegrádi párhuzam előkerüléséhez vezető ásatást írja le, amiben mindössze azt állapítja meg a szerző, hogy a kerteket a palotaépítéssel párhuzamosan alakították ki - ahogyan az természetes is. A visegrádi párhuzamról vagy annak koráról azonban egy szó sem esik benne (arról nem is beszélve, hogy ez csak egy kései párhuzam, amely nem feltétlenül azonos korú a budapesti hun jelvénnyel). Tomka Gábor a kert építési idejét véletlenül(?) összetévesztette a lelet készítésének idejével, ami azonban nem ugyanaz. A kert építése, a teraszok kialakítása, a palota alapjainak kiásásakor keletkezett felesleges földtömeg elterítése nem azonos a fémlelet készítésének időpontjával. Ezért, ha a lelet készítésének ideje a kérdés, akkor a tárgy készítése helyett a szerző még magas beosztás birtokában sem mondhatja be a kert teraszainak készítési időpontját, mert a méltósága nem a közönség félrevezetésére jogosítja fel, hanem a tájékoztatásra. A területen ugyanis a palota építése előtt létezett egy település, amelynek régészeti hagyatéka benne volt a kertépítéshez használt földtömegben s ezzel kerülhetett a kertbe a visegrádi párhuzam is. Ha ez így van - s nincs okunk kételkedni benne, mert Tomka Gábor főigazgató-helyettes úr ezt a kézenfekvő lehetőséget nem is tárgyalta, nem is cáfolta - akkor a jelvény legkésőbb 13. századi, de az alsó időkorlát (a rovásjelek alapján) akár a hun-avar időkbe is lenyúlhat. Azaz nem létezik olyan forrás, ami a szócikk állítását cáfolná, miközben létezik olyan forrás, ami a szócikket alátámasztja. A hun kori datálást támogatja még az Erdélyi István régész és Ráduly János által írt rováskorpusz is, amely ezt a leletet hun korinak mondja - ezt azonban a wikipedia szerkesztői sohasem vették figyelembe, de mindig gondosan kitörölték. 


8. ábra. Vince  ismételten megkeresi a múzeumot, ahonnan újfent valótlan választ kap (ugyanis nem igaz, hogy a letéti szerződésben a letevő álláspontja szerepel, hiszen a szerződés szövegét a múzeum jogásza készítette elő, én ezt csak aláírtam), Vince a forrásolatlan múzeumi levelekre hivatkozva nem létezőnek tekinti a forrásolt letéti szerződést, továbbá nem hajlandó létező független forrásnak tekinteni Erdélyi István és Ráduly János kötetét, amelyben a budapesti hun jelvény a székely írás legkorábbi (hun kori) előfordulása



- A múzeumi szakértő "tájékoztatása szerint a fent említett forrás alapján jelen cikk tárgyául nevezett lelet középkori tucattermék, jelentősége elmarad attól, mint amit a cikk állít"

Az említett Tomka Gábor féle cikk azonban a budapesti hun jelvény korát és jelentőségét illetően nem tekinthető tudományos igényű szakvéleménynek, mert valótlanságokon alapszik.

Az egyik valótlanság cikkben állított 15. századi keltezése. A budapesti hun jelvény kora ugyanis nincs megnyugtatóan tisztázva az említett tanulmányban. Tomka Gábor főigazgató-helyettes úr a visegrádi kertépítés korát összetéveszti a visegrádi fémlelet korával, ráadásul ezt a téves kormeghatározást automatikusan azonosítja a budapesti hun jelvény korával is, amire megint csak nincs oka. Holott a visegrádi leletből kihullott a vascsap (ami egy kései, lyukfúrásra alapozott technológia jele), miközben a budapesti hun jelvény vascsapja összeolvadt a rézlemez anyagával, ezért a múzeumban végrehajtott reszelés ellenére ma is megtalálható a vascsonk egybeolvadt maradéka a rézlemezben (ami egy avar kor előtti technológia jele).

A másik valótlanság a jelvényen lévő jelek azonosítása. Tomka Gábor egy nem létező "rontott latin M betűt" vél kiolvasni a feje tetejére állított jelvényről (holott azon nincs M betű), miközben tárgyalni sem hajlandó a talpára állított nézet alapján kitűnően olvasható rovásjeleket. Pedig a hun jelvényen lévő rovásjelek létét a múzeum az átvételkor dokumentáltan elismerte. Igaz, hogy azt követően barbár módon lereszelték a lelet felületét, de a jelek ennek ellenére még láthatók valamennyire és persze léteznek az eredeti fényképfelvételek is. Ez a rovásszöveg abban az esetben is jelentőssé teszi a budapesti hun jelvényt, ha a ez valóban egy késő-középkori tucattermék lenne. Egy becsületes olvasónak talán mondanom sem kell, hogy a rovásemlék elolvasása nélkül ennek a jelvénynek a jelentőségét nem lehet meghatározni. Ha a névtelen múzeumi szakértő az állítólagos múzeumi levélben alábecsüli ennek a leletnek a jelentőségét a Tomka Gábor főigazgató-helyettes Hun vót, hun nem vót ... cikke alapján, akkor nem mond igazat. Egyúttal muníciót szállított a magyar kultúra emlékeit a közönség felé közvetítő szócikk nyom nélküli elpusztítására felállt wikipédiás kivégzőosztag számára.

- Vince végül abban foglalta össze a törlés indokát, hogy nincs két független forrás, mely a téma nevezetességét alátámasztja. Amikor azonban Vince ezt írta, akkor tudatában volt annak, hogy igenis létezik legalább két független forrás, amelyik a jelvény nevezetességét alátámasztotta - vagyis Vincus nem mondott igazat és a kifogása csak porhintés volt.

Ez sem igaz, hiszen be lett mutatva a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója által aláírt letéti szerződés, amit nem lehet semmisnek tekinteni egy közöletlen levél alapján, hiszen ez az álláspont ma is figyelembe veendő és mellesleg a múzeumot a szerződés ma is kötelezi. Ez tehát egy létező és független forrás.

A másik létező és független forrás a már említett rováskorpusz Erdélyi István és Ráduly János tollából, amelyben a székely írás legkorábbi (hun kori) emlékének minősítették a budapesti hun jelvényt.

A wikipedia szerkesztőivel mindezeket közöltem is, de ez semmit sem változtatott az eljáráson. Ha el van döntve a közöletlen múzeumi levél, vagy levelek segítségével a szócikkek törlése, akkor annak pusztulnia kell.





Találtam néhány független forrást a budapesti hun(?) jelvényről. Nyilván van még több is, csak keresni kellene. Kérem ezeket is figyelembe venni a döntés során! Megjegyzem, hogy nem mindegy, mit tekintünk függetlennek és mitől is kellene függetlennek lennie ezeknek a forrásoknak? Ha a budapesti hun(?) jelvénytől kell függetlennek lennie a forrásoknak, akkor mindegyik kötet és szerzője független, hiszen nem ők szedik a belépődíjat a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállított lelet után. Ha tévednék, akkor kérem ennek a "független forrás" kitételnek a megmagyarázását, nehogy a törlés ürügyeként értelmezhesse bárki! Az alábbi források egyértelműen jelzik, hogy tudományos érdeklődésre számot tartó "régészeti korú tárgy"-ról van szó (ez Tomka Gábor meghatározása), amelyik megérdemli a wikipedia nyilvánosságát.



- Varga Géza: A székely rovásírás eredete, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2005. ISBN: 963 218 553 6. A kötet a címlapon mutatja be a budapesti hun(?) jelvényről készített rajzot





- Varga Géza: The origins of Hunnish Runic Writing, Írástörténeti Kutatóintézet, 1999., ISBN: 963 03 4505 6. Az angol nyelvterületen nagy sikert aratott kötet egyik következménye Manuel Palacios ismételt budapesti látogatása. A kötet címlapján a hun(?) jelvény képe.

- Erdélyi István - Ráduly János: A Kárpát-medence rovásfeliratos emlékei a Kr. u. 17. századig, Masszi kiadó, 2010., ISBN 9789639851283). Ebben az írástörténettel hosszú évtizedek óta foglalkozó, kötetek sorát jegyző tudós szerzők a székely rovásírás legkorábbi, hun kori emlékeként tárgyalják a leletet, azaz esetünkben a magyar írástörténet fontos emlékéről van szó.

- Tomka Gábor: Hun volt, hun nem volt, Adatok egy késő középkori, vésett írásjeggyel díszített veretcsoportról, in: BEATUS HOMO QUI INVENIT SAPIENTIAM, ÜNNEPI KÖTET TOMKA PÉTER 75. SZÜLETÉSNAPJÁRA, Kiadó: Lekri Group Kft., Győr, 2016., ISBN 9789631251883 . A székely írásról sohasem publikált (a tárgyat a feje tetejére állítva elemző), nemzetközi hírű tudós szerző ebben a tanulmányában sem említi meg, hogy a leleten székely jelek lennének. Ugyanakkor közli a lelet párhuzamait és azt, hogy ezek mind hiteles, régészeti korú emlékek. Közli a lelet korábbi történetét is. Például említi a letéti szerződést és a lelet hun kori voltát említő régészek neveit (a prekoncepciójára utal, hogy gondosan kihagyja közülük Bálint Csanád és Hadházyné Vadai Andrea nevét, akik korábban szintén hun korinak határozták meg a leletet. Őket azonban - Tomka szerint - nem lehet kellemetlen helyzetbe hozni a tévedésük miatt, csak Erdélyi Istvánt, Bakay Kornélt és Vékony Gábort - ami elárulja Tomkának a nemzeti oldallal szembeni elfogultságát. Számára nem a tudományos igényű pontosság, hanem a finnugrász körökben élvezett megbecsülése lehet fontos. Mégis, mindezek ellenére Tomka Gábor részben igazolja Varga állításait: a tárgy létezik, múzeumi és régészeti tárgy, valamint tudományos igényű tanulmányban is lehet rajta jeleket keresgélni (más kérdés, hogy ő mindent megtesz a felettük való átsiklás érdekében, feltehetően ezért állítja a feje tetejére a tárgy képét). Azt hogy ezek a jelek a székely írás jelei, megtudjuk többek között Erdélyi, Ráduly, Varga és Mandics köteteiből (mindegyik ismert rováskutató, ellentétben Tomkával).


- Mandics György: Róvott múltunk, II. kötet, Irodalmi Jelen Kiadó, Arad, 2010., 310. oldal. ISBN: 978-973-7648-33-4. Helyes állásban mutatja be a hun(?) jelvényt s ennek köszönhetően a Varga Géza által azonosított jelek helyett nem ad másikat: "a törzsén 4 hegy, négy székely S jel ... felette három rovásbetű SzAK(?) jelzi, hogy éSZAK sarkáról beszélünk"


A történetből sem a wikipédia, sem a múzeum nem kerül ki megdicsőülve

Vagyis ez az írásemlék valójában a magyar íráskultúra egyik legjelentősebb emléke, amit több független szerző is alátámaszt. Nem lehet a lelet terhére róni, hogy a szerzők egyike-másika ostoba és/vagy hazudik, mert aligha van olyan fontos régészeti emlék, amelynek a megítélése egységes lenne. Az persze a fentiek fényében nyilvánvaló, hogy a wikipédia szerkesztői nem a közölt tényeket, hanem közöletlen múzeumi súgást vették figyelembe, ezért az állítólagos múzeumi levél íróját személyes felelősség terheli a szócikk törlése miatt.

Mivel az eredmény (a szócikk törlése) elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan, ezért a legnagyobb sajnálatunk mellett is kétségbe vonjuk a múzeum új és tisztelt főigazgatójának az állítását, miszerint a múzeum egy szerethető intézmény lenne. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy a lakosságban kisebbségben vannak azok, akik szeretik a magyar kultúra fontos bizonyítékának lereszelőit és a tárgyat bemutató szócikk törlését hazugságokkal támogatókat. S amikor ilyen értékelést fogalmazunk meg, akkor érdemes a becsületes többség véleményét is figyelembe venni.

A lelet már csak azért is jelentős, mert a múzeumi története (a restaurálás ürügyével történt lereszelése, rovásjeleinek letagadása és a wikipédiás szócikk törlésének támogatása) bizonyítani látszik az akadémikus áltudomány fékevesztett gyűlöletét mindennel szemben, amit a magyar íráskultúra büszkeségeként lehet felmutatni. Logikusnak tekinthetjük ugyanakkor, hogy a múzeum egyes vezetői(?) szívesen vennék, ha a lelettel szemben elkövetett bűneik titokban maradnának, amint az is életszerű, hogy ennek érdekében valótlanságokkal támogatták a wikipédiás lakájaikat.

Varga Géza



A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy felújított őrségi parasztházban




További cikkek

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések